Keresés a weboldalon

Naptár

« Szeptember 2017 »
H K Sz Cs P Szo V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30  

Zöld hírek

A program támogatói

 Érintett fajok

Kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum)

  Ez a ritka endemikus (bennszülött) fajunk (természetes állapotban csak nálunk a Pannon(icum) flóratartományban élő faj) sajnos egyre kevesebb élőhelyen található meg hazánkban, hisz az ember által folyamatosan változó területekhez nem tudnak olyan gyorsan alkalmazkodni azok az élőlények, amelyek ezer és ezer éven keresztül állandó feltételekhez igazodva fejlődtek. Sokszor kerülnek az élőhelyek beszántásra, de elég lehet az is, hogy megváltozik a használatuk. Egyre gyakrabban találkozunk olyan területekkel, amelyek sokáig legelőként funkcionáltak, de manapság, amikor a legelő jószágok eltűnőben vannak (és amik még vannak, azokat sem hajtják ki a legelőre) a gyepek is átalakulnak. Veszélyezteti őket a gyomok és özönnövények térhódítása is, amely azzal jár együtt, hogy ezek a fajaink is visszaszorulnak idővel eltűnnek a tájból.   
-->Bővebben


Nagy tűzlepke (Lycaena dispar)

 
 A nagy tűzlepke (Lycaena dispar) a rovarok osztályába, a lepkék rendjébe, ezen belül pedig a valódi lepkék alrendjébe és a boglárkalepke-félék családjába tartozó faj.
 A faj a nedves réteket és lápréteket kedveli, itt találkozhatunk vele.
Nősténye sötétebb színű és első szárnyain számos fekete pont látható, míg hátsó szárnyain egy-egy sötét mező található, a hímek élénkebb színekben pompáznak. Mérete 2.5-4 cm között mozog. Mindkét ivar elülső szárnyának fonákja halvány sárgásvörös a hátulsóé hamvasszürke, a tő körül kékesszürke, a rajzolat élénk és teljes.
Európától Ázsiáig elterjedt faj, bár Nyugat-Európában inkább csak szigetszerűen fordul elő. Hazánkban mindenütt találkozhatunk vele, ahol megtalálja az életéhez szükséges nedves réteket.
-->Bővebben


Magyar racka juh Pásztó-pusztán

   Régi magyar juhfajta, amely a legtöbb feltételezés szerint a már a honfoglalást megelőzően is a magyarok háziállata volt. Sokáig az alföldi juhpásztorok meghatározó állata, mára azonban a hagyományos magyar fajták (racka, cigája, cikta) hazai állománya nagyon lecsökkent. Gyakorlatilag a teljes juhállomány 5%-át sem teszi ki ezen fajták aránya.
 A rackajuh őse egy nagytestű juh az arkal (Ovis vignei var. arkal). Ez az egyetlen olyan vadon élő juh, amelynek hosszú farka van. Az arkal egy Délnyugat-Ázsiában (Mezopotámiában) élt juh és bizonyítottan ezen a területen történt a juhok háziasítása.
 Bökönyi Sándor (a modern archeozoológia megteremtője és a Régészeti Intézet vezetője) kutatásai alapján azt a következtetést vonta le, hogy a rackajuhok a népvándorlás korában jelent meg a Kárpát-medencében, de nem tudni, hogy melyik népcsoporttal érkezett a területre. Nyelvészeti kutatások kimutatták, hogy a finnugor eredetű juh szót őseink csak a rackára értették. Ez az állapot a XVIII. század végéig – a merinói juh megjelenéséig – volt így.

-->Bővebben

Megjelent: 1602 alkalommal