Tegnap egy csapásra hangos lett Túrkeve felett légtér, ugyanis a reggeli esők után megindult a daruvonulás. Idén eddig csak kisebb csapatok elvétve jártak erre.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület LIFE+ program keretében végez ürge telepítést a Nagykunságban, két országosan védett területen az idei évben.

A ragadozó madarak táplálékbázisainak védelmét célzó LIFE+ program keretében a Pásztói-legelőn a 120 kV-os középfeszültségű oszlopon elhelyezett költőládába jó ideje az őseink turulmadarai a kerecsensólymok költöztek be.

A vércsék nem fészeképítő madarak, általában elhagyott vetési varjú fészkeket használnak, de a varjak erősen csökkenő állománya végzetes lehet a vércséink számára is.

A téli belvizek a csekély csapadékpótlás miatt teljesen visszahúzódnak, de a néhány mélyebb belvíz foltot megszállták a vonuló parti madarak.

Október 22-én egy napsütéses délutánon rendeztük meg a négyéves Life programunk zárórendezvényét, melyen a program partnereit és érdeklődőeket is egyaránt vendégül láttuk. A "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" elnevezésű projektünk célkeresztjében a helyi védettséget és Natura 2000 oltalmat élvező Pásztói-legelő volt.

A  "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" elnevezésű program keretében lehetősége adódott a Nimfea Természetvédelmi Egyesület számára, hogy egy 25 perces természetfilmet készíthessen. Az Újra Puszta című film a Túrkeve környéki fennmaradt természeti értékek és élővilág egy évét mutatja be.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület sok szeretettel hívja meg a "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" elnevezésű projektjének zárórendezvényére, mely 2015. október 22-én kerül megrendezésre a Fekete István Oktatközpontban, illetve Pásztó-pusztán.

Lassan befejeződnek a vízrendezési munkálatok Pásztón. A területen található lecsapoló csatorna kedvezőtlen vízháztartási körülményeket teremtett (rendszeres aszály, növekvő sótartalom) és változásokat indukált a vegetációban.

  Az idei nyarat jellemző rekkenő hőség az utolsó csepp nedvességet is kiszívta a legelőről. Már-már elfeledtük az üdén zöldellő gyep látványát, a friss fű illatát, amikor végre augusztus derekán eljöttek a várva-várt esős napok, amelyek újra életet hoztak a fáradtan sárgálló Pásztói-legelőre.

   A Pásztói-legelőn tett kirándulások során érdemes nyitott szemmel nézelődni a Hidegnevelde épületét és azt övező, állatok által kopárrá taposott területeket.  Két érdekes énekesmadár is megfigyelhető ezeken a helyeken, egyik a hangja, másik pedig a megjelenése miatt jelenthet élmény számunkra.

  Az idei fészekaljak már eléggé felcseperedtek ahhoz, hogy a bátortalan szárnypróbálgatások és a fészken való ugrándozások után végre szárnyra kapjanak és felfedezzék tágasabb hazájukat is. Ebben valamint azt ezt követő időszakban érdemes figyelmesen szemlélni a gyepek és szántók környékét, hiszen a vizes élőhelyek szűkös táplálékkínálata arra kényszerítheti a fehér gólya családokat, hogy jobb híján sáskákkal, esetleg pockokkal érjék be.

  A napokban kezdődött el a Pásztó-legelő talán legfeltűnőbb megjelenésű növényének, a sáfrányos imola (Centaurea solstitialis) virágzása. Élénk citromsárga, fészkes virágzatát alulról hosszú, hegyes tövisek ölelik körbe, a méteres magasságot is elérő növényt pedig szürkés-molyhos száráról és leveleiről ismerhetjük fel.

 A Fekete István Oktatóközpont idén nyáron is számos, tematikus sátor- és napközis tábornak ad otthont. A természetvédelmi szemléletformálás sem maradt ki a repertoárból, mind a kisebb, mind pedig az idősebb korosztály is részt vehet a Nagy- és Kis Felfedező névre keresztelt napközis természetismereti programokban.

 Aki mostanában nyitott szemmel járta a közutakat vagy épp a természetben kirándul, az biztosan találkozott már helyeként meglepően nagy mennyiségben virágzó nyúlánk sármával (Ornithogalum brevistylum). Ez az apró szirmú, ám meglehetősen magasra növő virágunk az erdőssztyeppek jellegzetes hagymás növénye. Másik elnevezése a nyúlánk madártej, ez a virágok és porzószálak tejfehér színére utal.

 Pásztó-pusztán tett látogatásunk során sikerült megfigyelni egyik érdekes életmódú énekesmadár fajunkat, a kis őrgébicset (Lanius minor). Összesen 4 példány tartózkodott a legelő határán létesített mesterséges költőtelepen, ahová elsősorban a szalakóta (Coracias garrulus), az erdei fülesbagoly (Asio otus) és a két vércsefajunk (Falco tinnunculus, F. vespertinus) számára helyeztünk ki D típusú odúkat, illetve vércseládákat.

 A téli időszak elmúltával ismét teljes létszámban legelnek az állatok az élőhelyrehabilitációs program keretében. A lovak, szarvasmarhák, bivalyok és rackajuhok rágása, taposása során megfelelő ökológiai állapotok alakulnak ki, a gyep állapota az intenzív kaszálással ellentétben a program alkalmazott kezelési beavatkozásoknak köszönhetően optimalizálódik, természetesebbé válik.

 Ebben az időszakban érkeznek meg hosszú afrikai útjukról az ékes tollruhát viselő szalakóták (Coracias garrulus) és kék vércsék (Falco vespertinus). A kék vércse telepesen fészkelő, fokozottan védett ragadozó madarunk.

 A jeles nap alkalmából iskolás gyermekeket látott vendégül a Nimfea Természetvédelmi Egyesület.
A helyszín ezúttal nem a jól ismert Fekete István Oktatóközpont volt, hanem a Túrkeve határában elterülő nagy múltú Pásztói-legelő.
Mivel már hosszú ideje zajlik a gyep élőhelyrehabilitációja, már alkalmassá vált arra, hogy eltartson olyan madarakat, akik elsősorban a füves élőhelyekhez kötődnek, mint például a szalakóta (Coracias garrulus) és az Év Madarának választott búbosbanka (Upupa epops). 

A talajfelszínen élő ízeltlábú-közösségek összetétele és változása a Pásztói-legelőn, valamint annak környékén jellemző alföldi gyeptársulásokban, különös kitekintéssel a futóbogarakra (Coleoptera, Carabidae)

A Túrkeve melletti Pásztói-legelő szikes gyepterületein az ízeltlábú-közösségek vizsgálata négy lokalitás nyolc mintavételi helyén történt.

 Január végén, februárban kezdődik a kerecsensólymok (Falco cherrug) szaporodási időszaka.
E fokozottan védett faj az egyik legkorábban költésbe kezdő ragadozó madarunk. Ezekben a napokban már megfigyelhető a párok nászrepülése és az is, amint a területüket agresszívan védő madarak a territóriumukba repülő más ragadozó madarak támadják, s próbálják azokat onnan elűzni.

  A projektterületen 2014-ben is legeltetés, illetve kaszálást valósítottunk meg extenzív gazdálkodási gyakorlatként. Az ökológiai célállapot elérése érdekében az egyes mintaterületeken mozaikosan alkalmaztuk az egyes természetvédelmi kezelési beavatkozásokat, az élőhelyi adottságoknak megfelelően.

  2015. január 12-én írta alá a Herman Ottó Természetvédő Kör a „Rigó-tanya” adásvételi szerződését. A vásárlásra a Pásztó-pusztán legelő, egyre szaporodó rackajuh állomány miatt volt szükség. A LIFE+ program jóvoltából felújított Hidegnevelde ugyanis csaknem száz százalékos kapacitással működik, így a szaporulat elhelyezéséhez egy másik épületre volt szükség.

 Mi (illetve ki?) sem bizonyítja jobban a Pásztói-legelő ökológiai hálózatban betöltött kiemelkedő szerepét, mint Dalma, a műholdas jeladóval felszerelt fehér gólya. Dalma augusztusban szemléltette számunkra, hogy a Natura2000 területek a termelésre alkalmas gazdálkodói tevékenység mellett az élővilág számára is élőhelyet kínálnak, legyen szó „helyben lakó” szaporodó közösségről vagy távolról érkező vendégekről.   A satellitetracking.eu a Közép- és Délkelet-Európában műholdas jeladóval felszerelt madarakról szolgáltat információt számunkra. A különféle ragadozó madarak mellett a fehér gólyák is helyet kaptak az adatbázisban, hiszen több fehér gólyás projektnek is részét képzi a jeladós nyomkövetéssel megvalósuló kutatás (Madarak határok nélkül, HUSK 2012-2014; Északi gólyahír, Fehér gólyák műholdas nyomkövetése, KMOP-2009).

 Az Alsó-Berettyó Melléki Tájgazdálkodási és Vidékfejlesztési Kft. jóvoltából télen sem szűnik meg a legeltetés a Túrkeve határában fekvő Pásztó-pusztán.
A 2011-ben ezen az egykori közösségi legelőterületen indult természetvédelmi célú gyepkezelés alapvető pillére az őshonos háziállat-fajtákkal történő legeltetés. Az ilyen legeltetésnek számos jótékony hatása van az itteni és egyáltalán az összes pannon szikes gyep természetességére, élővilágára. Az elmúlt évek folyamán jelentősen romlott a magára hagyott, rosszul kezelt gyep élőhelyi állapota, számos értékes élőlény tűnt el a innen, melyeket régebben rendszeresen meg lehetett figyelni.

 2014. július 26-án nyílt  nap lesz a "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" Life-program helyszínein (Fekete István Októközpont és Pásztó-puszta). Minden érdeklődőt szívesen várunk!

 A Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2011. közepén kezdett bele a Túrkeve határában található Pásztó-pusztai legelő rekonstrukciójába az Európai Unió Life programja segítségével. A terület eredetileg hagyományosan is legelőként volt hasznosítva, ugyanakkor a legelő állatok számának csökkenése nem tett jót ennek a pannon szikes gyep állapotának. A gépi kaszálás megjelenésével a terület gyomosodásnak indult, így a környéken fészkelő ragadozómadarak (kékvércse, vörös vércse és kerecsensólyom) is elmaradoztak.

  A túrkevei Fekete István Oktatóközpont 2014. június 3-4-én látta vendégül a hazai állami és civil természetvédelem képviselőit. A rendezvény apropója a házigazda, Nimfea Természetvédelmi Egyesület jelenleg is zajló kiemelt projektje, a „Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel” elnevezésű és LIFE10NAT/HU/000018 azonosítójú LIFE+ program konferenciája volt. A szeminárium témája az aktuálisan az egész országot és a Pásztólife-ot is egyformán érintő Natura 2000 területek fenntartási tervezése, annak módszertana és a terveket kísérő társadalmi egyeztetés tapasztalatai volt.

 Túrkevén mindenki jól ismeri Pásztó-pusztát, amely Natura 2000, és helyi védettség alá tartozó terület. Gyepművelésű tájhasználati besorolással rendelkezik és kaszáló, legeltető (juh, ló, marha) területként van hasznosítva. Sajnos a terület egyre jobban elszikesedett, vízháztartása felborult a korábbi folyószabályozások és csatornarendszerek vízelvezető hatása miatt. 

A LIFE-projektek során fontos, hogy megoszthassuk tapasztalatainkat más LIFE-programok munkatársaival, hogy még hatékonyabbak lehessenek a projektek.
Ennek szellemében 2014. május 21-22-én kellemes meghívásnak tettünk eleget, ugyanis a vendégei lehettünk három már lezárult LIFE-programnak.

A LIFE+ „Természet” programjában nyertes Keleti-Bakony (LIFE07 NAT/H/000321) és a Kisalföldi Homokpuszta (LIFE08 NAT/H/000289) projektek keretei között, „Természetvédelem katonai területeken” című konferencia került megrendezésre, amelyet közös együttműködéssel szervezett a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatala, a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt., a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság, valamint az Aquaprofit Zrt.

Pásztó-puszta fás sávjaiban több kékvércse család fészkel, az általunk kihelyezett odúkba. A kék vércse (Falco vespertinus) ragadozó madarunk, melynek veszélyeztetettsége összefügg a vetési varjak gyérítésével, a legeltető állattartás és legelők melletti fás csoportosulások eltűnésével.

Május 20.-án megnéztük mi történt azzal az 5 sordély tojással, amelyeket egy hete találtunk Pásztó- pusztán.
A tojásokból mostanra már kikeltek a fiókák, 5 éhes száj rimánkodik folyamatosan mamájának ropogós rovar csemegéért.

Május 14-16 között nemzetközi konferencia került megrendezésre Veszprémben „Természetvédelem katonai területeken” címmel, ahol a Nimfea Természetvédelmi Egyesület két munkatársa, Rideg Dóra és Molnár Géza előadásában bemutatásra került a Pásztó-puszta LIFE program.

A magyar szegfű (Dianthus pontederae): Száraz gyepeken, réteken találkozhatunk vele.
Pannóniai bennszülött faj, karcsú, sokszárú, sok virágú évelő növény. Májustól augusztusig virágzik.

2014. május 12.-én ismét gazdafórumot tartottunk „ Board of landowners” címen, melynek fő pontja a természetkímélő kaszálási módszerek voltak.
A megjelent gazdák tájékoztatást kaptak, hogyan lehet a gyepeket természetvédelmi szempontból is ideálisan hasznosítani, úgy, hogy tevékenységük a táj adottságaihoz és korlátaihoz lehető legjobban legyen igazítva.